Ülök lenge pizsamában a gép előtt. Élvezem a tusfürdő finom illatát a bőrömön. Békés vagyok. A világ lenyugodott körülöttem. Vihar utáni nyugalom és csend honol. Az idő egy pillanatra megállt, mégis végtelennek tűnik. Ebben a pillanatban van benne minden: az aerobic óra, a szakadó esőben rohanás egy szál papucsban, egy fiú mosolya a buszon, ahogy ázott verébként leülök mellé. Elégedett sóhaj önt el. Most jó.

Ha az ember szingli, akkor bizony az ilyen pillanatok okoznak örömöt. Tulajdonképpen még szerencse, hogy nem kell megosztanom ezt senkivel, csak az enyémek az érzések.

Nehezen kezdtem ma neki a testmozgásnak - valljuk be, régen is voltam már, szégyellem is a pofámat. Aztán fél óra után hirtelen katarzisom támadt. Bicepszre erősítettünk soft ball-al. A magnóban az "It's raining man" üvöltött, az edzővel egyetemben. Az oktató nagyon karakán nő, és fenomenálisan tud motiválni. A zene ütemére harsogta: hadd lássam bennetek az erőt! És lőn csoda. Igen, erős vagyok. A Férfire gondoltam, akit jelenleg a pokolba kívánok. És nyomtam, nyomtam a gyakorlatot. Nesze, b.szd meg... Elmész te a jó édes anyukádba, hogy rohadnál meg. A dalban ez a sor következett: "find her perfect guy"... Itt még jobban rákapcsoltam, bedurrant az agyam. Menjen a francba az összes jómadár. Hidegen hagy minden egyes tökéletesnek tűnő pojáca. Ha ők kicsesznek velem, hát én is velük. Kihasználom az összeset. Nesztek, ti barmok! És jött az "I need a hero" Bonnie Tylertől. Kétszáz százalékon pörögtem, éreztem ahogy a víz végig fojik a hátamon. Kell a f.sznak hős. Mekkora kamu! És megintcsak a Férfira gondoltam. Te, akcióhős... Röhögnöm kell. Húzz a francba! Az adrenalinom az egekben volt, és csak emelgettem, emelgettem a kezem meg a soft ball-t, energikusan ugráltam. És jött a katarzis: felszabadító érzés futott át az egész testemen. Mosolyogtam, és közben eszeveszetten csorgott rólam a víz. Hogy mikre nem jó egy csalódás! :-)

És ha ez nem lett volna elég, hazafelé elkapott a zivatar. Hömpölygött a víz az utcákon. Én papucsban futottam, mondhatni úsztam. Az egyik sarkon, hopp, hanyatt vágódtam. Berohantam a legközelebbi mekibe, átvettem a nadrágot, amiben edzettem. Feltűrtem, és úgy mentem tovább. Az utcán egy pasi harsányan utánam szólt: "Rajtad legalább papucs van!" :-) A buszon is majdnem megcsúsztam, aztán lehuppantam az egyik ülésre. Csapzott voltam. Egy fiú mégis rám mosolygott. Bennem meg elkezdtek mocorogni a kisördögök. Felszabadult voltam. Csurom vízes, de boldog. Kedvem lett volna leteperni azon nyomban a srácot.

Tegnap is eláztam az égszakadásban, az utolsó métereken már az esernyőt is becsuktam, hadd ázzak el rendesen. Ilyenkor érzem az életet. Cikáznak bennem az érzések, hideg, meleg, nevetek és anyázom egyszerre. Van a nyári záporban valami extrém, amitől nekem egyből szeretkezhetnékem támad. Kár, hogy üres volt a lakás... De hát, szingli vagyok...

"Rough and tough and strong and lean
God bless Mother Nature
She's a single woman too
She took on a heaven
And she did what she had to do
She taught every angel
To rearrange the sky
So that each and every woman
Could find her perfect guy"
(It's raining man)